NAD+ biohasznosulás és alkalmazási szempontok

Az, hogy az NAD+ hogyan szívódik fel és hogyan hasznosul a szervezetben, a jelenlegi kutatások egyik fontos területe.

Trammell, S.A.J. és munkatársai (2016)
"A nikotinamid-ribozid egyedülálló módon és szájon át is jól biohasznosul egerekben és emberekben"
📍 Nature Communications
🔗 https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/27151839/

Ultratiszta, lézerrel előállított szilíciumalapú nanomateriálok biomedikai alkalmazásokhoz: a biztonság és a szervezeten belüli eloszlás (biodisztribúció) in vivo vizsgálata.

A Si/SiOx nanorészecskék, amelyeket lézeres ablációval állítanak elő ioncserélt vízben vagy biokompatibilis oldatokban, ígéretes lehetőséget jelentenek különböző biomedikai alkalmazásokban. Azonban ezeknek a nanorészecskéknek a biológiai rendszerekkel való kölcsönhatását eddig nem vizsgálták átfogó módon.

Ebben a tanulmányban a kutatók elsőként végeztek átfogó vizsgálatot a lézerrel előállított Si–SiOx nanorészecskék biodisztribúciójáról, lebomlásáról és toxicitásáról kisállat-modellben.

Egerekben intravénásan beadott, viszonylag magas dózisú szilícium nanorészecskék (20 mg/kg) esetén az összes vizsgált paraméter — például:

• szérumértékek

• enzimaktivitás

• szövettani vizsgálatok

— a beadást követően 3 óra, 24 óra, 48 óra és 7 nap után is biztonságos tartományban maradt.

A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a nanorészecskék:

• gyorsan felhalmozódnak a májban és a lépben

• ezt követően lebomlanak

• majd a vizelettel kiürülnek a szervezetből

Mindez toxikus hatások nélkül történt.

A kutatók azt is megfigyelték, hogy a sejten belüli felhalmozódás nem okoz oxidatív stresszt vagy sejtkárosodást.

Az eredmények arra utalnak, hogy ezek a biztonságos és lebomló nanorészecskék nagy potenciállal rendelkeznek biomedikai alkalmazásokban, például:

• gyógyszerhordozó rendszerekben

• kontrasztanyagként

• daganatterápiában és diagnosztikában (theranostics)